A szépen hangzó cím kicsit talán költői túlzásnak hathat, ám hazafele jövet mégis csak ez ugrott be az elmúlt néhány óra élményéről. Új családom meghívására résztvettem az idei Akadémiai beszámolón, ahol is a doktoranduszok és phd-sok, vagy kutatók tartottak előadást arról, hogy az ő kutatócsoportjuk mivel is foglalkozott az elmúlt évben, milyen eredményeik vannak vagy pont hogy nincsnenek (hiába, mégsem olyan könnyű dolog DNS-t nyerni a csigaházakból, bár nem lehetetlen, amerikaiaknak is sikerült!), ezáltal egy kis betekintést nyerhettem, hogy milyen az élet a diploma után/doktori előtt, szóval mi történhet a végzett biológus/zoológus/vadgazda/állatorvos hallgatókkal, ha mindenáron kutatni akarnak és pont itt. Nos mit mondjak, a beszámolók hangulata és menete erősen hasonlított azokhoz a témabeszámolókhoz amiknek már én is játékosa vagyok, csak itt nem kap az előadó jegyet a végén
(esetleg pénzmegvonást/támogást/dícséretet/szidást?). Ám kérdezni itt is kérdeznek, de nem csak a egy témában járatlan tanár, vagy a suliigazgató, hanem akár az adott kutatási téma egyik hazai nagyágyúja, aki tud úgy kérdezni, hogy a mondatban csak az alany és állítmány biztos a többi kevésbé. Sokáig ecsetelhetném még, hogy akkor lehetséges, hogy a témabeszámolók tényleg az életre készítenek fel, vagy hogy igenis az előadás módot tanulni kell, és tanítani kellene, mert hiába vagy nagyon okos és értelmes, ha nem tudsz kiállni és úgy beszélni a témádról, hogy 5 másodpercnél tovább figyeljenek rád, meghalsz, kiesel a játékból!
Itt is volt példa erre meg arra, volt olyan előadó aki kiállt, szinte maga elé bámulva eldarálta, hogy mit kutat és mi az eredmény, de monotonon, így ha akartál, csak megszakadva tudtál figyelni, márha tudtál. Ellenben volt olyan kutató is, aki ábra és ppt nélkül kiállt a kis köpenykéjében és úgy beszélt, hogy ittad mindent szavát. (gondolatok a beszéde közben: "Micsoda, tényleg csinálnak gyöngyöt a csigák is? És ha parazita hatására akkor a gyöngyből kivonható a parazita DNS szekvenciája? Fosszilis csigaházakból lehet DNS-t kivonni, mert azok a fehérjék, amik a színt megőrzik, tartalmaznak DNS-t? JÉÉÉÉÉÉ")
Amikor az én társtémavezetőm tartott előadást akkor kezdődött az igazi buli, ugyanis majdnem szóról szóra ugyanazt kérdezték tőle, mint tőlem annak idején a bemutatkozó előadásomon. Miért vizsgáljuk a klímaváltozás hatását? Az nem csak egy divatos része a tudománynak és valójában nem is befolyásolhatja a madarakat, miért nem inkább a dél-európai vadászatokat nézik, és egyáltalán, kijelenthetjük, hogy van klímaváltozás?
Nos kedves kérdező, íme a válaszok:

1. Szerinted a korábban melegedő idő, vagy az esetleges kora őszi rossz időjárás nincs hatással a madarakra? Ezek az alig 20 grammos jószágok ha legkésik a táplálékot, mert az a meleg március miatt előbb kirajzott, akkor nem tudnak annyit enni, hogy fészket rakjanak, ellenben, ha ősszel azt érzik, hogy megéri maradni, persze, hogy nem rohannak Afrikába a bizonytalanba, hanem gyarapítják a visszafogás táblát.

2. Ha a klíma évmilliók óta ugyanolyan lenne, az tök unalmas lenne (és ránk nézve lehet, hogy nem is túl jó...)! Komolyra fordítva a szót, a klíma nem csak most változott, gondoljunk csak a jégkorszakra, az nem volt klímaváltozás? Megértem, ha a téma körül támadt hisztéria Téged zavar, de azért, mert néhányan félrefordítanak egy tényt, attól még az létezhet. Nem azt mondom, engem is zavar, hogy mindent a klímaváltozással magyaráznak, de a lokális időjárási változások igen is hatással kell legyenek a madarakra, hisz ők sem gépek akik előre beprogramozva teszik a dolguk, ha rossz hatás éri őket, érzik és bizonyos, hogy akár a viselkedésük megváltoztatásával válaszolnak.

Ám nekem nem kell több mentőválaszt kitalálnom egy számomra egyre szimpatikusabb kutató, aki megérdemli, hogy megnevezzem, szóval Rózsa Lajos válasza minden kétkedőt megnyugtatott, nem szó szerinti idézet jön tőle, remélem a lényeg érthető lesz:
"Amit ez a kutatócsoport csinál az tiszteletre méltó és szakmailag teljesen jól megalapozott, hisz olyan madarakat választottak ki a klimatikus hatások bizonyítására, amiknek az evolúciója hasonlóképp alakul, vagyis a szelekciós erők hasonlóképp hatnak rájuk, és az ő állományukon nagyon erősen képes lehet változtatni egy egy rosszabb év. És tudják milyenek ezek a madarak? Kicsi kis énekesek, akik fent csücsülnek a fa tetején, kötve hiszem, hogy csak úgy levadászhatóak volnának, leüllnek az ágra odafent és nem látod őket kontaklencsével sem..."

A lényeg: kint a nagy világban vannak lelkes kutatók, jó és rossz előadók, kötözködők, segítők, nagy szaktekintélyek akiknek lógsz minden szaván, és dolgok amikkel vagy egyetértesz vagy nem, az már a te lelkedre van bízva. Szóval vár ránk a világ, irány kutatni!

A bejegyzés trackback címe:

https://hulyebioszosok.blog.hu/api/trackback/id/tr872616563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.