Szúnyogok, avagy ember már megint magadnak köszönheted kínod
2010.06.17. 12:46
Rádió, tv, újság azt harsogja, hogy 10 év óta most van a legdurvább szúnyoginvázió, szegény Borsodiak vagy a házukat mentik (maxi respect értük), vagy egymásról csapkodják le a szúnyogokat, nincs elég pénz a szúnyogírtásra, most mi lesz velünk?
Ám mielőtt kis Arthropoda barátainkat kezdenénk el szidni, kicsit nézzük a tények mögé, vajon miért pont most történik mindez? Lehet, hogy a természetben történt valami jóvátehetetlen és most annak a terhét nyögjük? A válasz természetesen igen.
Utakkal sűrűn behálóztuk az országot, jót röhögtünk a "zöldeken" mikor holmi békák szaporodó helyének szétszabdalásáról beszéltek, autóinkkal szélsebesen száguldva ezer meg ezer életet taposunk be matricaként az aszfaltba. No és aztán lövöldözni is nagyon szeretünk, az énekesmadarak jól mutatnak az ínyencétlapon, de ha már itt vagyunk az idős fákat is kidöntjük, az erdőket letaroljuk, mert kell a hely a búzának, meg a kukoricának, amit vagy mi eszünk meg, vagy állatainkkal etetjük meg. Mellesleg a folyókat is nagyon szeretük a saját igényeink szerint szabályozni, a löszfalakra meg mi szükség? Most azért a pár csicsergő madárkáért mondjak le a telkemről, a bevásárló központról? A denevérek meg ördögi lények, pusztuljon ott az összes ahol érjük őket...
Ugyan nem mondjuk ki, és ha maradt még bennünk egy cseppnyi jóérzés borzalmasnak találjuk a fenti mondatokat, de tudat alatt, vagy a jól felépített reklámok és nem törődömség fátyla alatt észre se vesszük, hogy mit csinálunk a környezettel. A szakemberek meg találhatnak ki mindenféle módszert, hogy rájöjjenek hova tűnnek fecskéink, miért csöndes a máskor békakórustól zengő vízpart és hova tűntek a nyári éj Batmanjei? Aztán meg vegyi fegyverekkel fújjuk tele az égboltot, ahonnan kiöltük a természetes szúnyogfogókat, mert kell az út, kell az A****n, kell a föld, de a szúnyoggal már nem bírunk el. Valamit tudnak amit mi nem, holott a mi agyunknak van valódi kérge, és mi tudunk felhőkarcolót építeni.
Egy szó mint száz, így jár az aki más munkájába belekontárkodik. Felmerül a kérdés: hogyan próbálhatunk meg szabályozni és alakítani valamit amit nem is mi teremtettünk és ami működésének megismerése még mindig meghaladja értelmünket? Még meddig hisszük magunkat a világ urának?
Még egy pont a természet javára:)
A fecskék helyzetéről: http://www.mme.hu/hirek/946-a-2010-ev-madarai-a-fecskek.html
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KKingu 2010.06.19. 13:24:38
Múltkor azon voltam kiakadva, hogy annak ellenére,hogy már mindenhonnan a globális felmelegedés problémáját harsogják, az emberek ebből is csak hasznot akarnak húzni... Drága metropol újságunkban cikkeztek róla, hogy egyre kisebb a jégtakaró északon, és hogy mennyire örülnek a nagyvállalatok, mert több helyen lehet olajkutat fúrni!!! és hogy ez gazdasági szempontból milyen jó!!!
Nóóri 2010.06.19. 18:50:25
nem kell feltétlenül kiírtásra gondolni elsőként, bár már én is várom, hogy minek kell még megtörténnie ahhoz, hogy a felelősök a fejükhöz kapjanak, hogy valami nincs rendben. A XX. század hatására kitágult a világ, én itthon Bp-n csücsülve is hatással lehetek Dél-Amerikára, csakhogy ezt még én se fogom fel, ugyanúgy mint a gazdasági emberek, akinek csak a pénz kell. A fejekben mikor történik meg a kitágulás?
Anglemor, a Sárkány 2010.06.19. 22:08:14
Csak amikor a jelen valóban rohamosan szegényedni kezdett, és kiderült, hogy ennek okozói a jövő önző és felelőtlenül fosztogató lakói, akkor határozta el mindenki egyöntetűen, hogy valamennyi aoriniumrudat készítésük szörnyű titkával együtt örökre meg kell semmisíteni. Döntésüket természetesen azzal indokolták, hogy nagyszüleiket és unokáikat védik vele, holott mindössze nagyszüleik unokáira és unokáik nagyszüleire gondoltak közben." (by D.N.A.)
Ismerős, ugye?
Más: az erdőket (és a nagyjából még természetes réteket, mezőket is!) nem a gabonáért szokás már kiirtani. Az új módi a lakópark... Amihez persze lesz út(féleség) és minimum egy hipermarket.
Utolsó kommentek