A cím önmagában már hibás: a budapesti Állatorvos-tudományi Kar egy ideje már a Szent István Egyetemhez tartozik, tehát maga az egyetem hatalmas, de igen, a karunk attól még "kicsi" (mondjuk az ELTE TTK-hoz képest). Ezen belül a biológia szak még kisebb: az első félév végére 21-en voltunk, most 17-en járunk be nap mint nap.

Persze, vannak hátrányai a kis létszámnak, amik igazából mégis előnyök: nem lehet (annyira) sumákolni, tanulni kell, matekból még házit is kapunk (apropó matek - az ország bioszszakai közül itt van belőle a legtöbb). Viszont éppen ezért közvetlenebb a kapcsolat az oktatóinkkal (már amelyikkel, van tanár, aki 20 embernek is tud olyan órát tartani, mint más 300 főnek), több lehetőségünk van segítséget kérni tőlük, az órák is interaktívabban folynak, mint máshol (a "máshol" itt főleg az ELTE biosz szaka, és megintcsak főleg mások elbeszéléseire támaszkodom, az esetleges pontatlanságokést felelősséget nem vállalok). Persze így is el lehet tűnni, de nehezebb. Egyfajta kis burok ez, olyasfajta védettséggel, amiről azt hittük, az érettségi után már nem találkozunk többet.

Kis egyetem, tehát mindenki ismer mindenkit, legalább látásból. Na és a bulik... Némely csütörtök estéért megérte végigszenvedni a hetet. Na és itt jön a kis egyetem, és az órarend rugalmasságának legnagyobb előnye:

kis manőverezéssel el lehet érni, hogy pénteken addig alhass, ameddig nem szégyelled.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.